Kedves Tamás!
Vélhetőleg te vagy eme oldal mögött, de legalábbis remélem, hogy célba ér ez az üzenet. Ebben a percben tettem le a könyved. Olyan élethelyzetben került a kezembe, hogy azt hittem, hogy asztmás zokogás közepette fogom kihajítani az ablakon. Frissiben derült ki az exemről, hogy minden valószínűség szerint megcsalt, illetve sikerült neki is az utolsó napjaink egyikén elsütni ezt a már nem kívánlak dolgot.
Szóval féltem, hogy nem lesz ez jó, meg fájdalmas lesz, de a barátaimmal karöltve meggyőztük magamat, hogy akármilyen spártai lesz is, végigverekszem magamat a könyvön. Mert soha az életbe nem lesz belőlem szexuálpszichológus, ha a saját sértettségemen meg fájdalmaimon túllátni képtelenül nem törekszem a férfiak megértésére. Úgyhogy belekezdtem. Neked terápia volt az írás, nekem terápia volt az olvasás. Annyi mindenre jöttem rá a könyv hatására, pedig azt hittem, hogy már elég művelt vagyok szexből, évek óta folyamatosan és lankadatlan érdeklődéssel szívom magamba mindenféle aspektusát.
Szóval hihetetlenül pozitív csalódásban volt részem, és olyan dolgokat kaptam a könyvedtől, amik nélkül talán csak nagyon soká és sokkal nehezebben tudtam volna elrendezni magamban dolgokat. Tudnék még erről hosszabban ömlengeni, de nem akarlak ezzel fárasztani, egyszerűen csak köszönöm, igazán hasznosat alkottál!
Köszönettel:
...
